PageTitle

Branko Hírek

Mivel jár a szocho július elsejei csökkenése?

 

Július elsejétől csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke: az eddigi 19,5 százalék helyett mostantól 17,5 százalékos a közteher mértéke a hatéves bérmegállapodás részeként. Ugyanez a bérmegállapodás előrevetíti azt is, hogy jövőre még két százalékponttal csökkenhet ennek az adónak a kulcsa, ám egyelőre nézzük, az Országgyűlés által az adótörvénycsomagban szentesített csökkenés mit is jelenthet a gyakorlatban.

Először is azt, hogy több közteher kevesebb lehet. Az általános szabályokhoz hasonló módon csökkent az ekho munkaadókat terhelő része, ám ennél több embert érinthet az, hogy csökken a béren kívüli juttatások (a cafeteria tavalyi módosítása után ez alapvetően a SZÉP-kártyát jelenti) vagy például az üzleti ajándékok közterhe – így a bruttó cafeteriakereten belül nőhet a nettó érték.  Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 34,5 százalékos adóteher 32,5 százalékra csökkent.

Figyelembe kell ugyanakkor venni azt, hogy magánszemélyek, ha nem kifizetőtől szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet – vagyis maguk fizetik a közterhet – a szocho megfizetésének alapjául egy adott jövedelem 85 százalékát kell figyelembe venni az eddigi 84 százalék helyett. 

Ennél kedvezőbb helyzetbe kerülnek a tételes kisadót, a katát fizetők. Esetükben ugyan változatlan marad az adó mértéke, ám ezen belül csökken a szochóra eső rész, miközben nő az a hányad, amelyik az egyéni járulékokat jelenti – magyarul a nyugdíj vagy a táppénz kiszámításának alapja az eddiginél magasabb összeg az 50 vagy 75 ezer forinton belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy főfoglalkozású katásoknál az ellátás számítási alapja havi 94 400 forintról 98 100 forintra emelkedik, ha pedig a magasabb összeg fizetését választották, akkor az alap 158 400 forint helyett 164 000 lett. A kiva esetében egyelőre nincs változás, ám a jövő évre elfogadott módosítás – az adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken – hasonló változást jelent.

A kivától eltérően a többi adónemnél nem árt figyelni az év közbeni átmenetre. A júliusi váltás alapvetően azt jelenti, hogy a július 1. utáni kifizetéseknél csökken az adóteher, így például a július hónapra kifizetett bérekben jelentkezik. De a cafeteria esetében a júliusra szóló, július elején kifizetett összeg már 17,5 százalékkal adózott. Az osztalék esetében szintén az számít, hogy július elseje után fizették-e ki – természetesen az összegre is figyelni kell, az osztalékot ugyanis a minimálbér kétszereséig (éves szinten a havi 24-szereséig) terheli a szocho, az efölötti részre már nem kell megfizetni. Speciális eset a megbízási szerződés alapján fizetendő díj. Itt abban az esetben is a 17,5 százalékos szochót kell fizetni júliustól, ha a szerződés korábban kezdődött. Például ha márciustól augusztus elsejéig szól a megbízás, a kifizetés pedig ezt követően történik, nem kell időarányosan megbontani az adóalapot 19,5 százalékkal és 17,5 százalékkal adózó részre.

A júliusihoz képest január elsején még gyökeresebb változás történt a rendszerben: a közteher összeolvadt az egykori egészségügyi hozzájárulással, így az új szocho-törvény már nem tesz különbséget aközött, hogy a befizetés a foglalkoztatáshoz vagy például az értékesítéshez, bérbeadáshoz, osztalékhoz, nyugdíjpénztári kifizetéshez kötődött. Nézzük, ez mit hozott még: alapvetően egy közös törvényt, illetve azt, hogy az adó mértéke is egységes lett – ezen belül már 2018-tól megszűnt az 5 százalékos szja-val kombinált 14 százalékos eho, a kiindulópont ott is 19,5 százalék volt (és júliustól 17,5 százalék lett).

Egy másik fontos változás a szochokedvezmények rendszerének alapvető átalakítása volt – azon túl természetesen, hogy 2019-tól az alkalmazásban álló nyugdíjasok után sem kell megfizetni a közterhet. Az új rendszer a munkába állók alkalmazását igyekszik ösztönözni, ennek megfelelően érvényesíteni lehet a szakképzettséget nem igénylő munkáknál, a mezőgazdaságban, a munkerőpiacra lépő közmunkásoknál, azok után, akik az elmúlt 275 napban legfeljebb 92 napig rendelkeztek tb-jogviszonnyal (ilyenek például a gyesről visszatérő kismamák is), a megváltozott munkaképesséűgek esetében, illetve olyan nőknél, akik három vagy több gyermeket nevelnek. A munkaerő bővítésén túl a kutatás-fejlesztést erősítheti, hogy kutatók alkalmazására is.


Előző                    Hírek                    Következő