PageTitle

Branko Hírek

Kamatadó: mire kell fizetni, és mire nem?

 

Elsősorban a lakossági állampapírok forgalmát igyekszik fellendíteni a kormány azzal, hogy javasolta az ilyen papírok hozama után fizetendő személyi jövedelemadó eltörlését. Az állampapírok kamatadó-mentessége annál fontosabb lehet, mivel a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben ez viszonylag magas hozammal kecsegtető befektetés.

Az Országgyűlés által is jóváhagyott, július elsejétől hatályba lépő változás azonban nem jelenti azt, hogy a kamatadó megszűnne. A jövedelemadót számos tőkejövedelem után meg kell fizetni továbbra is, ezek körét az szja-törvény 65. paragrafusa határozza meg.

Kamatjövedelemnek minősül

– bármely hitelintézetnél vezetett betét (takarékbetét) 
– fizetési számla esetében a szolgáltatóval fennálló szerződés alapján jóváírt vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész
– nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok esetében a magánszemélyek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétele, amelyet a tulajdonban tartás esetén kapnak
– beváltáskor, visszaváltáskor vagy átruházáskor szerzett jövedelem esetében az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész.

Ha olyan jövedelemről van szó, amelyből nem lehetséges levonni az adót (például tárgynyeremény vagy értékpapír), az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (vagy a nyereményalapnak) 1,18-szorosa.

Biztosítói teljesítés esetén az adóköteles rész a befizetett díjat meghaladó összeg azzal a kitétellel, hogy a kockázati biztosítás díja nem befizetett díj. Ez azt is jelenti, hogy ha biztosítási esemény után történik kifizetés, akkor nem kell adót fizetni.

A szövetkezetek esetében a tagi kölcsön kamatának azon része után kell adót fizetni, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg (ez jelenleg 5,9 százalékot jelent), feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, és kezességet sem vállal a tagok számára. 

A kamatjövedelem után alapvetően a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni

Ez alaphelyzetben például azt jelenti, hogy ha egymillió forintot lekötünk 5 százalékos kamatra, akkor az év végén keletkező 50 ezer forint 15 százaléka, tehát 7500 forint a fizetendő adó. 

Az adó mértéke függ attól is, hogy a kamatjövedelem belföldről vagy külföldről származik, és hogy a kamatban részesülő hol adóztatható. 

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja a kamat vagy nyereménybetét estében a számla esetén történő jóváírás napja.

A kamatjövedelem után az adót a kamat kifizetője (például bankbetét esetében a bank) állapítja meg, vallja be és le is vonja. Ha azonban ez nem járható út – például azért, mert valaki külföldi bankszámlája után szerzett kamatjövedelmet –, ez a feladat a magánszemélyre hárul, neki kell megállapítani, bevallásában feltüntetnie és megfizetnie is.

Nem kell figyelembe venni jövedelemként

– a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként jóváírt, a nyereményalapot meg nem haladó összeget,
– az egyszeri díjas biztosításból származó kamatjövedelmet a szerződéskötés után legalább öt évvel,
– a rendszeresen fizetett biztosítás esetében pedig a szerződést követő 10. év után.

Ez tehát azt jelenti, hogy a tizedik év után például egy nyugdíjbiztosítás hozamát is adómentesen lehet kivenni vagy lehet továbbvinni.

50 százalékos a kamatadó kedvezménye egyszeri biztosításoknál a 3. év után és az 5. év vége előtt, rendszeres díjas szerződéseknél pedig a 6. év elteltével és a 10. év végét megelőzően. 

Nem keletkezik kamatjövedelem akkor sem, ha tartós jövedelemnek tekintjük a befektetett összeget – biztosítás vagy tartós befektetési számla esetében például. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 3-5 évre lekötve az adó 10 százalékkal kevesebb, 5 évnél hosszabb idő esetén pedig adómentessé válik a kamatjövedelem.

Nem kell fizetni kamatadót az egyéni vállalkozók pénzforgalmi bankszámláján jóváírt vagy tőkésített kamat után, ami vállalkozói bevételnek számít. Ez nem vonatkozik arra az időszakra, amikor a vállalkozó szünetelteti a tevékenységét.  2019-től pedig nem keletkezik kamatjövedelem a munkáltatói kölcsön kamatkedvezményéből származó jövedelem után sem.

A kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából nem kamatjövedelmet, hanem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet kell megállapítani.

 


Előző                    Hírek                    Következő