PageTitle

Branko Hírek

Hogyan változhat az adózás a Brexit után?

 

A Brexittel kapcsolatban rengeteg egyelőre a bizonytalanság, ám azt biztosra lehet venni: akármikor is bonyolítják le a britek a kiválást az Európai Unióból, az adófizetés és a vám szempontjából komoly változásokkal kell számolniuk azoknak, akik a szigetországgal bonyolítanak valamilyen üzletet. A NAV az információknak egy külön oldalt is szentelt, folyamatosan frissülő információkkal. Ezt nem csak az említett körnek érdemes figyelemmel kísérni, de bárkinek, aki akár megfordul az Egyesült Királyságban.

Jelenleg három alapvető forgatókönyv képzelhető el

1. Ha megállapodással válnak ki, egy átmeneti időszakban (alapesetben 2020 végéig) a mostani szabályokat kell alkalmazni.
2. Ha megállapodás nélkül (no deal) lépnek ki a britek, akkor automatikusan EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országnak számítanak majd – akárcsak a megállapodásban szereplő átmeneti időszak lejárta után.
3. Ha a Brexit halasztódik, vagy akár el is marad – természetesen ebben az esetben is minden marad a régiben.

Mi jóslásra nem vállalkozunk, azt nézzük végig, hogy mely területeken kell majd változással számolni.

Egy dolog szerencsére nem változik majd: a személyi jövedelemadózás.

Ezt ugyanis kétoldalú, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szabályozza, ami nem az uniós jog körébe tartozik, így az független attól, hogy a britek részei az Európai Uniónak (vagy az Európai Gazdasági Térségnek) vagy nem. A társadalombiztosítás esetében felmerülő kérdéseket (például a kiküldött munkavállalók hol fizetnek járulékot vagy beszámít-e a szolgálati időbe a Nagy-Britanniában ledolgozott periódus) uniós és magyar szinten is igyekeztek rendezni, így változástól egyelőre ott sem kell tartani (tehát a magyar cégek alkalmazásában kint dolgozók továbbra is Magyarországon fizetnek járulékot, és a nyugdíjszámolás rendszere is változatlan marad).

Az áfánál – mint az Európai Bizottság tájékoztatójából kiderül – már bonyolultabb a helyzet.

Először is – mivel a britek a jelenlegi tervek szerint úgy válnak ki, hogy nem maradnak az uniós belső piac tagjai – a közösségi adószám érvényét veszti majd. Az Egyesült Királyságbeli adószámok nem lesznek az uniós VIES rendszer részei, így az ottani adószámok érvényességét nem lehet a rendszeren belül ellenőrizni sem. Ennél is súlyosabb következmény az, hogy a britek az uniós áfarendszernek sem lesznek a részei, rájuk az áfának a végső felhasználás helye szerinti elszámolását elrendelő héa-irányelv sem vonatkozik majd. Ehelyett az importra és az exportra vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni a két ország közötti árumozgásra.

Behozatalkor kell megfizetni az adót a vámhatóság részére, amire akár vám és más illetékek is rakódhatnak.

Ezeket alapesetben a WTO tarifái határozzák meg, ettől az EU és a britek is eltérhetnek, ám a megoldást egy szabadkereskedelmi megállapodás hozhatja el, amelyről egyelőre semmit nem lehet tudni.) A britek ugyan a hozzájuk érkező import nagy részét már most vámmentessé tették, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne kötelező a vámügyi kiviteli eljárás az uniós exportőrök számára. Ez jelentősen bonyolítja a mostani rendszert, ahol leginkább a tenger jelent akadályt, de adminisztrációs kötöttségek a legtöbb áru esetén nincsenek. Az EU hivatalai arra hívják fel a figyelmet, hogy minden olyan vállalkozás, amely kereskedik az Egyesült Királysággal vagy árut szállít az országon keresztül, vetesse nyilvántartásba magát a nemzeti vámhatóságnál mint nem uniós országokkal kereskedő vállalkozás. 

A Brexit után az exportőr először vám elé állítja az árut, és bemutatja az indulás előtti árunyilatkozatot (vám-árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat) a letelepedési helye szerint vagy az áruk exportálás céljából történő csomagolásának vagy berakodásának helye szerint illetékes vámhivatalnál. Ezután az árukat vám elé állítja a kiléptető vámhivatalnál, amely megvizsgálhatja az árukat, és amely felügyeli az áruknak az uniós vámterületről való fizikai kilépését. Ez esetben nem kell áfát fizetni az áruk után.

A szolgáltatásnyújtás esetében az uniós tagállamok megkövetelhetik adóügyi képviselő kijelölését, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany olyan harmadik országban telepedett le, amely nem része a hozzáadottértékadó-rendszernek. (Ez előírás lehet abban az esetben is, ha egy vállalkozás forgalmiadó-visszatérítést intézne.) A kilépés időpontjától kezdődően ez a követelmény az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokra is alkalmazható lehet.

A változások gördülékenyebbé tétele érdekében az Európai Bizottság egy ellenőrzőlistát is összeállított a vállalkozások számára. A magyarul is elérhető listán a szükséges feladatokra hívják fel a figyelmet, és segítséget nyújtanak, milyen esetben érdemes lépéseket tenniük a cégeknek.

 


Előző                    Hírek                    Következő