PageTitle

Branko Hírek

Mindenki fizeti, de mégsem: hogyan működik a pénzügyi tranzakciós illeték?

 

Január elsejétől változott a tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás: magánszemélyek 20 ezer forint alatti átutalása esetén az illeték megszűnt. Más kérdés, hogy a díjat a bankok nem feltétlenül engedik el, és mint a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatásából kiderült, nem lehet a pénzintézetektől számon kérni, ha a korábbiakhoz hasonlóan díjat számolnak fel a kis összegű átutalások teljesítésekor is. Még abban az esetben sem, ha ez az összeg már nem egy illetékkötelezettség továbbhárítása, hanem szimpla banki díj.

Így érdemes feleleveníteni azt, milyen szabályok is vonatkoznak az illetékre, még úgy is, hogy a vonatkozó törvény alapján annak az alanya nem az átutaló, befizető, hanem a Magyarországon működő (itteni székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező) pénzügyi szolgáltatást folytató vállalkozások. Vagyis nem csak a bankoknak, de például a pénzváltóknak, pénzügyi közvetítőknek kell megfizetniük az államnak (a Magyar Nemzeti Bank kivételével), nem pedig az ügyletben akár jogosultként, akár fizetőként résztvevő magánszemélyeknek, vállalkozóknak vagy egyéb szervezeteknek. 

Illetékköteles műveleteknek számít

– az átutalás,
– a beszedés és a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés,
– a postai befizetés,
– a készpénzkifizetés (akkor is, ha az nem számláról történik),
– a készpénzátutalás,
– a készpénz-csekk beváltása,
– a banktól származó okmányos meghitelezés (más néven akkreditív), illetve
– a pénzváltás is.

De illetéket kell fizetni a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítása és minden egyéb, a számlát terhelő fizetési művelet után. A fizetési műveletek után akkor is kell fizetni, ha azokat költségvetési szerv és szervezeti egységei vagy azonos cégjegyzékszmú nonprofit gazdasági társaság központja és telephelyei között hajtják végre. És a kötelezettség nem függ attól sem, hogy a fizetést a számlaegyenleg vagy hitelkeret terhére teljesíti a szolgáltató. 

Az illetékmentes műveletek köre nem csupán a 20 ezer forint alatti átutalásokra szorítkozik.

Nem kell fizetni, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik (például ha egy bankon belül egy folyószámláról egy megtakarítási számlára kerül át pénz), illetve akkor sem, ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosai részben azonosak. Magánszemélyek között ez például abban az esetben fordulhat elő, ha házastársak közös számlájáról a feleségnek – ugyanannál a banknál vezetett – számlájára utalnak át pénzt. Vállalkozások esetében például akkor nem kell felszámolni az illetéket, ha az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési műveletet kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, ha csoportfinanszírozásról van szó (természetesen itt is abban az esetben, ha a számlákat ugyanaz a szolgáltató vezeti). Nem kell fizetni a jóvá nem hagyott, vagy hibásan teljesített fizetési műveletért sem, és illetékmentesek a vészhelyzet kezelésekor adományként indított átutalások, és a SZÉP-kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára utalások is. Természetes személyeknek nem kell továbbá fizetniük a kincstárnál vezetett állampapír-számlájuk és más számlájuk közötti pénzmozgások után sem. 

Az illeték mértéke átutalások, beszedések, stb. esetében a fizetendő összeg 0,3 százaléka, de legfeljebb 6 ezer forint.

Ez alól az Államkincstár kivétel, itt nincs 6 ezer forintos felső határ, kivéve az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveleteknél, illetve más kincstári számlára történő utalásnál. Készpénzbefizetéskor sincs felső határ, az illeték mértéke ugyanígy 0,3 százalék. Készpénzkifizetéskor viszont már az összeg 0,6 százalékára nő, és itt sincs felső határ. Általános szabály, hogy ha nem forintban történik a fizetés, az összeget az adott napra vonatkozó MNB-árfolyamon kell kiszámolni.

Még egy fontos előírás: az illetékfizetési kötelezettség időpontja a fizetési művelet vagy ügylet teljesítésének a napja.

Az illetéket a teljesítési napot követő hónap 20-ik napjáig kell bevallani és megfizetni. A bankkártyás ügyleteknél nem tranzakcióként, hanem egy összegben fizetik meg a szolgáltatók, január 20-ig. A befizetésnél ezer forintos kerekítést kell alkalmazni, ha pedig egy szolgáltató azt követően értesül arról, hogy egy nem illetékköteles ügylet után is felszámolt díjat, a következő bevallásban korrigálhat, nem kell önellenőrzéssel élnie. 

 


Előző                    Hírek                    Következő