PageTitle

Branko Hírek

Hogyan adózunk a jövedelmünk után 2019-ben?

 

Komoly változtatást hoz az idei év a személyi jövedelemadó terén: a bonyolult és szinte évente változó cafeteriarendszert a végtelenségig leegyszerűsítve, egy-két eddig adómentes juttatást (például a bölcsöde, óvoda díját) leszámítva egyetlen elemet, a SZÉP-kártyát kivéve minden jövedelemtípus az általános szabályok szerint adózik, függetlenül attól, hogy készpénzben fizetett vagy más formában kínált juttatásról van szó. Az önkéntes pénztári befizetéseknél pedig „bruttósodik”, vagyis a jövőben a közterhekkel együtt kell számfejteni a juttatást, ha azt a munkaadó kínálja fel. Nem ez azonban az egyetlen módosítás, az évi két adócsomagból összegyűjtöttük, mire kell odafigyelni január elsejétől.

Ingatlanok

Lakásvásárláshoz, felújításhoz a munkáltató tízmillió forintig adhat kamatmentesen kölcsönt dolgozójának, a kamatkedvezményből származó jövedelem után pedig nem kell adót fizetni. Nem kell már foglalkozni azzal sem, hogy méltányolható-e a lakásigény – ez a kitétel kikerült a törvényből. Ha már lakás: az ingatlan bérbeadóinak ezentúl nem kell bevételként elszámolni a közüzemi számlák áthárítását a bérlőre. A korábbi szabályozás szerint ezeket az összegeket a tételes költségelszámolás mellett lehetett elszámolni, 2019-től így a 10 százalékos költséghányadot választókat sem terheli az adófizetési kötelezettség a rezsi után. 

Ugyancsak az ingatlan bérbeadásához kapcsolódik, hogy a kifizetőnek már nem kell adóelőleget megállapítania a bevételből, ha a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy egy másik településen 90 napnál hosszabb ideig fizet egy másik ingatlan után bérleti díjat, és ezt el kívánja számolni a bérbeadásból származó bevétellel szemben. Ezzel függ össze az is, hogy a törvényben meghatározták az állandó lakhely fogalmát. Ez olyan lakóhelyet jelent, ahol egy magánszemély ott-lakásra berendezkedve ténylegesen él. A törvény alapján ez az állandó lakhely nem változik, ha valaki huzamosabb ideig, de ideiglenes jelleggel külföldön tartózkodik.

Családi kedvezmények, járulékok, szochó

Az adminisztrációt érinti, hogy 2019-től a családi kedvezményre jogosultak az ügyfélkapun keresztül is benyújthatják az adóelőleg-nyilatkozatot, ezt a hatóság továbbítja a kifizető felé. Ennél is fontosabb könnyítés lesz az, hogy a NAV 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti a bevallás tervezetét, a bevallás határideje pedig megváltozik ebben a körben: a nem egyéni vállalkozó magánszemélyekhez hasonlóan február 25-e helyett május 20-ig kell bevallani és megfizetni a személyi jövedelemadót. 

2019-ben is nő a családi kedvezmény. Ha két eltartott gyermek van a családban, eltartottanként havonta 116 670 forint helyett 133 330 forint lesz a kedvezmény. 

A járulékok esetében a legfontosabb változás talán az, hogy a nyugdíjasok munkaviszonyban szerzett jövedelmük után a jövőben csak személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. Többeket érint viszont az, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke – a hatéves bérmegállapodás részeként – csökken, igaz, csak júliustól, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Megújul ugyanakkor a Szocho törvény is, amelyben a legnagyobb változás az, hogy összevonják a szociális hozzájárulási adót és a egyészségügyi hozzájárulást – nagyjából a jelenlegi szabályozás szerint. A változás az, hogy azok a magánszemélyek, akik eddig ehót fizettek, mostantól szintén a szocho hatálya alá tartoznak. Ide tartoznak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (beleértve a kiküldetést is), a tanulószerződés  alapján fizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatásban fizetett díj, az érdek-képviseleti tagdíj, az adóköteles cafeteriaelemek, az árfolyamnyereség vagy az értékpapír-kölcsönzésből elért jövedelem. És még egy változás: a szochót az adóévben számítva a havi minimálbér huszonnégyszereséig (vagyis éves szinten a minimálbér duplájáig) kell megfizetni. Eltörlik a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető kedvezményt, bevezetik viszont több a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetben levő csoport, például a közfoglalkoztatottak, az újonnan munkaerőpiacra lépők vagy a három vagy több gyermeket nevelő nők után. 

 


Előző                    Hírek                    Következő