PageTitle

Branko Hírek

Hogyan működik a növekedési adóhitel?

 

Kedvezményes hitel az adóhivataltól – így is jellemzik a növekedési adóhitelt (nahi), amelyet 2015-ben vezettek be a társasági adó rendszerébe. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 26/A paragrafusában leírt konstrukció lényege az, hogy a fejlődő vállalkozások az adott évre szóló adójuk egy részét megfizethetik az adóévet követő két adóévben. Így a náluk maradó pénzt addig a további növekedésre fordíthatják. A nahi nem érinti az adóalapot, az adókötelezettség tehát nem változik az adóhitel igénybevételével, csak a befizetés ütemezése. 

A hitel igénybe vételének feltétele az, hogy a növekedés haladja meg a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét.

A növekmény kiszámításakor nem lehet figyelembe venni a kapott osztalék, az esedékes kamat, illetve a kapcsolat vállalkozástól kapott támogatás, juttatás összegét vagy átvett eszköz értékét, illetve az átvállalt kötelezettség adóévi bevételként elszámolt összegét. Ha tehát az előző évi adózás előtti eredmény pozitív, annak legalább a hatszorosát kell elérni a tárgyévben (1 egység + 5 egység = 6), ha pedig az első szám negatív, akkor a négyszeresére van szükség (-1 egység + 5 egység = 4). Ha az előző évi eredmény nulla volt, akkor bármekkora lehet a tárgyévi adózás előtti eredmény, a különbözet nahivá alakítható. Az adóévi adózás előtti eredménynek természetesen minden esetben pozitívnak kell lennie. Ha például egy társaság az előző évben az osztalékot és a kamatokat levonva 100 millió forintos adózás előtti profitot ért el, idén pedig 800 milliót, a különbözet 700 millió, ami a hétszerese a tavalyi eredménynek, tehát igényelhető a növekedési adóhitel. 

Nem a növekedés az egyetlen feltétel a nahi választásánál.

Fontos, hogy a vállalkozás az adóévet megelőző három évben már a társasági adó alanya volt (vagyis ha erre az adóévre venné igénybe, akkor legalább 2015 óta a Tao. tv. szerint működnie kell), időközben nem alakult át, nem vált szét vagy nem egyesült más céggel. További előírás, hogy a nahi igénybe vételéről az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének határidejéig nyilatkozni kell az adóhatóságnak, és ebben az esetben nem lehet élni az adófelajánlás lehetőségével. 

A társaság mérete nem fontos, és a tulajdonosa sem, egy esetleges tulajdonosváltás tehát nem kizáró ok (az egyesülés viszont igen). A nahi-kedvezmény érvényesítéséhez nem kell megvárni az éves bevallást, azt már az adóelőleg feltöltésekor is lehet alkalmazni – így viszont fontos, hogy a halasztható összeg nem lehet több, mint az adóelőleg-kiegészítéskor (tehát az adóév utolsó hónapjának 20-ik napjáig) fizetendő összeg. A nahi várható összegét be kell vallani, és előleget is kell fizetni, méghozzá a bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részben. Ennek határideje az adóévet követő adóév első és második negyedévének második hónapjában a 20. nap, akkor is, ha az adózó egyébként havonta köteles adóelőleget fizetni. 

A nahira jutó adó maradék 75 százalékát az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, illetve a következő (második) adóévben negyedévenként (megint csak a második hónap 20. napjáig) kell megfizetni, hat egyenlő részletben. Így aztán ha egy társaság a nahi-ra csak a 2018-as adóévben jogosult, 2019-ben és 2020-ban a halasztott adó és az esedékes társasági adó (és annak előlege) fizetésére egyaránt kötelezett. 

A nahi esetében is csökkenthető a fizetendő adó.

Méghozzá úgy, hogy ha a nyilatkozattétel évét követő két adóévben a társaság tárgyieszköz-beruházást és létszámnövekedést valósít meg (vagyis nem csak a profitja nő, de maga a cég is). A kedvezmény a beruházási érték (a beszerzett eszközök bekerülési értéke vagy a létszámnövekmény fejenként 10 millió forinttal szorozva) 9 százaléka, de legfeljebb a nahi-ra jutó adó még esedékessé nem vált összegének a 90 százaléka lehet. Az ilyen jogcímen igénybe vett állami támogatást szintén jelezni kell a tao-bevallásban. 

A „hitel” korábban kamatmentes volt, ez 2017 júliusa óta azonban nincs így. Jelenleg az általános fizetési határidő és a halasztott fizetés esedékessége közötti időszakra, illetve a még fennálló adórészlet után kell kamatot fizetni, amely igazán kedvező: naponta a jegybanki alapkamat 365-öd része, vagyis jelenleg éves szinten 0,9 százalék. A kamatot az esedékes részlettel együtt kell megfizetni. Könnyebbség, hogy külön bevallást nem kell róla benyújtani, ám bonyolítja a helyzetet, hogy külön számlára kell, hogy érkezzen a kamat.

Ha az adózó a „türelmi idő” alatt kikerül a társasági adó hatálya alól, akkor a korábban meg nem fizetett adó esedékessé válik, azt egy összegben, azonnal kell megfizetni. Ha átalakulás, egyesülés vagy szétválás történik, akkor annak napjától számított 30 napig kell visszafizetni a hitelt. 

 


Előző                    Hírek                    Következő