PageTitle

Branko Hírek

Nyugdíjasként dolgozna? Így teheti meg jövőre

 

Alaposan megváltozik jövőre a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adózása, ám a látszat csal: nem minden nyugdíjas számára lesz könnyebb az élet. Megnéztük, milyen változások várhatók a foglalkoztatottak és a vállalkozók esetében.

Jövőre 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ám valójában nem ez a legfontosabb változás a rendszerben.

A parlament – csupán egy évvel az után, hogy a kormány javaslata alapján megalkották a kedvezőbb adózási lehetőséget kínáló közérdekű nyugdíjasszövetkezeteket – a jövő évi adótörvénycsomagban általánosan csökkentette a nyugdíj mellett dolgozók közterheit. 

A változás alapján azoknak, akik saját jogú nyugdíjasként, a Munka törvénykönyve szerint – vagyis foglalkoztatottként – vállalnak munkát, nem kell sem a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, sem a 10 százalékos nyugdíjjárulékot megfizetniük az így megszerzett jövedelem után. Az egyetlen fizetendő közteher a dolgozó nyugdíjasok számára a 15 százalékos személyi jövedelemadó. (Ez korábban csak a nyugdíjasszövetkezetek tagjai számára volt elérhető.) Az előny egyértelmű: a 14 százalékkal növekvő nettó fizetés. A hátoldal annyi, hogy a munkavállalói jogviszony alapján nem jár társadalombiztosítási ellátás (például táppénz), illetve a nyugdíjalap növelésére (a nyugdíj mellett megszerzett éves jövedelem tizenketted részének 0,5 százalékára) sem számíthatnak az alkalmazásban álló nyugdíjasok.

A foglalkoztató is jobban jár: nem kell lerónia a bér után a minimálbér kétszeresének 1,5 százalékát kitevő szakképzési hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót sem, amely jövőre várhatóan 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, ám még így is komoly kiadást jelentene. (Ezzel párhuzamosan egyébként 2019-ben megszűnik az 55 év feletti munkavállalók után 2018 végéig járó szocho-kedvezmény is, vagyis pláne jól járnak a munkáltatók.)

A nyugdíj feltételei közül kikerült az az előírás, amely a biztosítási jogviszony megszüntetésére kötelezte az öregségi nyugdíjba készülőket.

(legyen szó akár a nők 40 év munkaviszony után igényelhető nyugdíjáról, a szolgálati járandóságról vagy a korhatár előtti ellátásról). A 2008-tól élő szabályt akkor azért hozták meg, hogy aki nyugdíjat igényel, az ne is térjen vissza a munka világába – most ennek éppen az ellenkezőjét ösztönöznék a törvényalkotók. Ráadásul eddig is igazából csak plusz adminisztrációt jelentett a kötelezettség – a társadalombiztosítási jogviszonyt már nyugdíjasként vissza lehetett állítani. Eltörlik azt a korlátozást is, amely alapján le kellett mondania nyugdíjáról annak, akinek a munkában szerzett éves jövedelme meghaladta a minimálbér tizenkétszeresét.

Bizonyos korlátozások megmaradnak.

A közszférában dolgozó nyugdíjasoknak továbbra is le kell mondaniuk az öregségi ellátásról a munkaviszony idejére – ez alól felmentést lehet kapni engedéllyel –, a negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuló nőket pedig továbbra is csak addig illeti meg ez a kedvezmény, amíg a munkaviszonyban szerzett éves jövedelmük nem haladja meg a minimálbér tizennyolcszorosát – vagyis az átlagos havi jövedelmük nem lehet több a minimálbér másfészeresénél. 

A vállalkozóknál kicsit más a helyzet.

Aki saját jogú nyugdíjasként, vagy nőként negyven év munkaviszony után nyugdíjat szerezve, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülőként így kíván dolgozni, az 2019-től is kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként teheti ezt. Jövőre nekik sem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, ám a többi közteher esetükben változatlan marad.

Vagyis azok után, akik nyugdíjasként dolgoznak egyéni vállalkozóként, jövőre is meg kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek az összege havi 7500 forintra nő. Ha a munkaviszony eléri a heti 36 órát – akár több munkahelyen –, akkor ezt a járulékot nem kell megfizetni, és a munkahelyek közül is csak az egyiktől várja el az állam a tételes hozzájárulást. A vállalkozó ezen túl 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni a járulék alapját képző vállalkozói jövedelem, illetve egyéni vállalkozói kivét, átalányjövedelem, illetve az evás adóalap 10 százaléka után. A katások esetében továbbra is 25 ezer forint tételes adót vár el az állam, ebben benne vannak a járulékok is. Aki pedig kivásként folytat kiegészítő tevékenységet, úgy az ebben a vállalkozásban szerzett jövedelme után csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetnie.


Előző                    Hírek                    Következő